Pszichológia

"A veszteségek életünk részei, egyetemes, elkerülhetetlen állandók. És szükségesek is, mert általuk fejlődünk. Voltaképpen a veszteségek és a velük kapcsolatos magatartásunk által vagyunk azok, akik vagyunk" - írja Jorge Bucay.
Egy szeretett személy elvesztése, egy kapcsolat felbomlása, valamely értékesnek tartott dolog végleges eltűnése során megszomorodhatunk, elmagányosodhatunk vagy kétségbeeshetünk. Gyászolunk. Az emberi lét egyik legbonyolultabb és legkényesebb helyzetét Bucay a tőle megszokott világos stílusban, sok történettel és példával fűszerezve taglalja. Gondolkodásra biztat a veszteség feldolgozásának szakaszairól, a valósággal való szembenézés szükségességéről, a pozitív attitűd fontosságáról és arról, hogyan találhatjuk meg a gyásznak az életünket gazdagító oldalát. Így lehet a veszteség és a fájdalom a világ megértésének, felnőtté válásunknak és lelki fejlődésünknek nélkülözhetetlen része.

Jorge Bucay argentin pszichológus könyveiből emberek százezrei merítenek erőt és bölcsességet életproblémáik megoldásához. Az ötrészes Camino-sorozat az önismeret útján kíséri végig az olvasót. Eddig megjelent kötetei: Az autodependencia útja és A találkozás útja.

"-Miért alussza át az egyik csecsemő az éjszakát, és miért riasztja anyját óránként a másik?
-Miért játszik el magában akár félóráig is az egyik baba, és miért sír azonnal a másik, ha leteszik?
-Miért mar az arcodba és húzza meg a hajadat a kilenc hónapos, és miért bántja a többi kisgyereket a játszótéren a másfél éves, holott otthon sosem látott ilyet?

Ez a könyv lélektani szempontból mutatja be, hogyan is "működik" a baba, mit érez, miként formálódik a személyisége, milyen veleszületett tulajdonságai vannak, és mi az, amit szülőként mi alakíthatunk.
Miért fontos az, hogy anyaként vagy apaként megértsd a csecsemőkort? Például azért, mert így sokkal könnyebb lesz a helyzeted: tudod, miért viselkedik a gyermeked éppen úgy, ahogy; nem aggódsz azon, vajon "normális-e", amit csinál; megérted, hogyan fejlődik - és innen már csak egy lépésre vagy egy-egy konkrét nevelési helyzet megoldásától.
Nem kész, konzerv megoldásokat szeretnék átadni neked, mert azokkal már most is tele a padlás. "Hagyja sírni, anyuka" - mondja a védőnő. "Adj neki cumit, nekünk az segített" - mondja a szomszéd kismama. "Szoptasd meg, amikor csak sír" - ajánlja a szoptatáscentrikus internetes portál. De melyik a jó módszer? Sokan a megérzéseikre hagyatkoznak, mások vakon bíznak az orvos, a védőnő tanácsaiban, megint mások csak gyűjtik az információkat, és végül elbizonytalanodnak, mit is kéne tenniük.
Én abban hiszek, hogy nincsenek egyedül üdvözítő módszerek - minden gyerek más, ezért ami az egyiküknél hatásos, az a másiknál hatástalan. És bizony mi szülők is mások vagyunk, a nevelési módszernek tehát nemcsak a gyerek, de a szülő személyiségéhez is illenie kell.
Ez a könyv arról szól, hogyan találd meg az egyensúlyt a gyermek egyénisége, a saját személyiséged és a sokféle módszer között.
Az interneten évente több ezer anyuka kérdéseire válaszolva gyűjtöttem össze azokat a tapasztalatokat, és formáltam azokat a technikákat, amelyeket e könyvben bemutatok." (a Szerző)

Vida Ágnes: Babapszichológus, a havi 250 000 olvasóval büszkélkedő Kismamablog és Gazdagmami szerzője. A Kismamablog 2011-ben, a HVG Golden Blog szavazásán elnyerte a legjobb szakértői blog címet.